Ma volt a Kutyák Világnapja. 🐕

Nagyon szeretem az állatokat, a kutyákat különösképpen. 

Első szavaim egyike is a KUTYA volt, csak akkor a K-t még T-nek ejtettem, így TUTYA lett belőle. 😀

A kutyák hűsége és önzetlen szeretete mindig lenyűgöz. 😊

Most jöjjön egy megemlékezés (tribute) azokról a kutyusokról, akik már „az örök vadászmezőkön járnak”.

🐕 Kicsi koromban volt Bobby, akivel paktumot kötöttünk, hogy én neki adom, amit nem tudok megenni, ő pedig cserébe olyan villámgyorsan eltünteti, hogy senkinek sem tűnik fel. 😁

🐕 Aztán jött Tündi, a vizsla kutyus. Egyformán energikusak voltunk, így egész nap kergetőztünk, hemperegtünk, közben pedig  rágcsált, de mindig csak finoman. 🥰

🐕 Aztán volt Dudu, a drótszőrű tacsi, aki szupersebességgel tudott futni, és Dolly, a spicc keverék kutyus, akivel kutyaiskolába jártam. Ügyesen megtanulta az „ül”, „fekszik”, „áll” parancsokat. 👏

🐕 Howie, (akit mindenki más Bobby-nak hívott), vele együtt tanultunk angolul. Lelkesen mondtam fel neki a szavakat, aztán később beszédgyakorláshoz is jó segítség volt, mindig türelmesen meghallgatott. 🤗

🐕 Molly, a kuvasz keverék kutyus, akit a menhelyről fogadtunk örökbe. Szegénynek rémes gyerekkora lehetett. Akárhányszor felemeltem a kezem, hogy megsimogassam a buksiját, összerezzent, mert azt hitte, bántani fogom. 🥺

🐕 És végül Luna, a skótjuhász-husky keverék kutyus, szintén a menhelyről. Ő az, aki a logómon van. Sajnos pár éve már ő is elment. Imádott futni és a hóban hemperegni. ❤️

🌈 Átkelni a Szivárványhídon - To cross the Rainbow Bridge 🌈

Amikor egy szeretett állat meghal, azt mondják, hogy átkel a szivárványhídon egy gyönyörű, napfényes rétre és ott várja, amíg majd egyszer a gazdája is odaér. Onnan együtt mennek tovább a mennyországba.😭